A nukleáris hulladék ártalmatlanításához sok robotra lesz szükség, de ezek fejlesztése még napjainkban is sok nehézséggel jár. Fukusimában évtizedekig tartó munkára készülnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelet adott ki, amelyben egyebek mellett szerepel egy úgynevezett "zöldfolyosó" létesítése a csernobili övezetben, hogy mindenki zavartalanul látogathassa a területet. Az ukrán államfő azt ígéri, vége a belépési kérelmek váratlan megtagadásának és a videózás tiltásának, kinyitják a tiltott zónát a látogatók és a kutatók előtt.
Vagy egy ahhoz hasonló. Az HBO népszerű sorozata, a Csernobil hatására sajtóbejárást szervezett az atomerőmű kedden, ott voltunk. Most pedig videóban mutatjuk be, mit láttunk, illetve hallottunk.
Pakson nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset, mert a két blokktípus tervezése teljesen más - mondta Kovács Antal kommunikációs igazgató a paksi atomerőműben tartott sajtóbejáráson. Az eseményt az HBO nagy sikerű sorozata ihlette.
Minden negyedik bányász meghalt: a csernobili kárfelszámolók közül ők hozták a legnagyobb áldozatot mások biztonságáért, ráadásul hamar kiderült, hogy hiába. De hogy a katasztrófa utáni további szörnyűségek esélye mekkora lehetett, azt a tudomány mindmáig nem tudja pontosan.
Nem önként jelentkeztek a feladatra, hanem végrehajtották az utasítást.
Alex Fernst személyes szálak is fűzik a sorozathoz.
Néhány influenszer nem sokat ad a tapintatosságra.
Mindenki látni akarja a sorozatból megismert helyszíneket.
A férfi még soha nem beszélt arról, hogy korábban likvidátorként dolgozott a területen.
Az HBO új sorozata jobbnál jobb kritikákat kap, sok jelenetét szinte kockáról kockára úgy csinálták meg – archív felvételekre támaszkodva –, ahogy az a valóságban történt. A katasztrófa évfordulója apropóján szakértők beszélgettek a Csernobilt övező tényekről, legendákról.
Megnéztük a csernobili atomerőmű-balesetről szóló, csak erős idegzetűeknek ajánlott HBO-sorozat első három epizódját. A miniszéria percről percre, napról napra próbálja rekonstruálni a történteket, hősei a Szovjetunió szándékos hazugságaival, elhallgattatásával szembeszálló tudósok lettek.
Egynapos művészeti fesztivált rendeztek a minap Csernobilban. Az acélszarkofággal letakart négyes blokk közelében évről évre egyre több a turista, és most már az ukrán állam szerint is biztonságos annyira a reaktor környéke, hogy bulizni lehessen a nem is olyan rég még halálosan veszélyes, sugárfertőzött területen. Lakni azonban még további 24 ezer évig nem lehet majd a zónában.
32 évvel ezelőtt, április 26-án következett be a világ egyik legborzalmasabb nukleáris balesete Csernobil közelében. A Spektrum most vetíti először a „Visszatérés Csernobilba” című dokumentumfilmet, mely bemutatja annak az új szarkofágnak az építését is, mely 100 évre hivatott megvédeni a környezetet.
A világ legnagyobb naperőműfarmja épülhet meg az 1986. áprilisi atomkatasztrófa által érintett csernobili zárt övezetben.
Ráhelyezték az új védőburkot az 1986-ban balesetet szenvedett csernobili atomerőmű sérült reaktorára – jelentették kedden ukrán hírforrások az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) sajtószolgálatra hivatkozva.
A hatalmas szerkezet megalkotása 1,6 milliárd dollárba került.
Új videóelőzetest tett közzé a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulójának alkalmából az esemény következményeit virtuális valóságban átélhetővé tévő stúdió.
Volt, aki az osztrák tévéből értesült róla, mások külföldi hírügynökségek híreiből tudták meg, hogy radioaktív szennyezett felhőzet érte el Magyarországot 1986. április 26. után. De volt, akinek jódérzékeny családtagja érezte úgy, „valami van a levegőben”. Az MSZMP vezetői pedig, mintha mi sem történt volna, a május 1-jei felvonulást propagálták. Miután felhívást tettünk közzé, olvasóink elküldték saját történetüket a csernobili katasztrófát követő napokról.
1986. április 26-án éjjel 1 óra 24 perckor, kereken 30 éve következett be a világtörténelem eddigi egyik legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. Emléke azóta kísért, okoz mindmáig sokaknak riadalmat. De tulajdonképpen mit mutatnak a mai statisztikák? Valójában hány ember halálát és egészségromlását okozta a baleset? Hatott-e a sugárzás a magyarokra, vagy felénk tényleg nem fújt az északnyugati szél? Sáfrány Gézával, az OKK - Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság igazgatójával beszélgettünk.
